Babajel
Beszédfejlődés, játékok,  Kötődés

Babajelbeszéd

Nem fizetett tartalom, tényleg szeretjük a babajelbeszédet.

A pandémia első hulláma után már nagyon hiányzott a felnőtt emberek társasága. Miután a szomszéd kisfiúról alig tudtam lekaparni Pankát, nyilvánvalóvá vált, hogy ő is szeretne a kortársai között lenni. Keresni kezdtem a különböző programok között, és akkor találtam rá a Beszélő Babakezek tanfolyamra, azaz a babajelbeszédre. Természetesen a férjem először teljesen hülyének nézett, de látta a szememen, hogy nem sok esélye van lebeszélni, úgyhogy be is fizettem a tanfolyam díját. Ez nem sokkal több, mint egy ringató, mondókázós baba-mama foglalkozás díja, cserébe viszont összehasonlíthatatlanul több az, amit ezen a tanfolyamon kaptunk. Emellett szuper szenzitív vagyok mindenre, ami a kötődő neveléshez kapcsolódik, a babajelbeszéd pedig abszolút illik ebbe a körbe.

Szinte biztos vagyok benne, hogy ennek köszönhető, hogy Panka 11 hónaposan kimondta az első (nem baba nyelvi) szavát. 14 hónaposan pedig már több, mint 10 szóból álló szókincse volt, amiket a babanyelvi szavaival és a jelbeszéd jeleivel kombinálva, mondatokat alkotva használt. Nem tudom szavakba önteni, hogy mennyire büszke vagyok a kis fruskámra! 😀

A második szülinapjához közeledve még mindig szeretjük a babajelbeszéd jeleit. A szókincsét csak becsülni tudjuk, annyi szót használ, így most már nem igazán kommunikációra, inkább játékra használjuk a jelelést. Tulajdonképp bármelyik gyerekdal, mondóka mozgásos játékká válik a jelekkel. Azt pedig melyik gyerek ne szeretné. 

Úgy gondoltuk, jó, ha Ti is megismeritek ezt a csodát, hátha kedvet kaptok hozzá. Viszont az én ismereteim babajelbeszéd terén finoman szólva is hagynak némi kívánnivalót maguk után, így megkértem az oktatómat, hogy Ő mondja el Nektek, miért is szuper ez a babajelbeszéd. 

Fogadjátok sok szeretettel Schimpl Brigitta vendégírását az ittegybabán:

Mi is a babajelbeszéd? 

Schimpl Brigitta: A babajelbeszéd egy olyan módszer, amely a siket jelnyelvi jeleket, a jelbeszédet használja fel ahhoz, hogy a kisgyermekekkel hatékonyan kommunikáljunk, hónapokkal, sőt időnként évekkel a verbális kommunikáció megjelenése előtt.

Több mint 25 éve működő módszer Amerikában, és a nyugat-európai országokban, rengeteg tudományos kutatás áll mögötte. Magyarországon körülbelül 10 éve van jelen, és hála az égnek egyre nagyobb elismerésnek és szeretetnek örvend itthon is.

Mikor érdemes kezdeni a babajelbeszédet?

Brigi: Bármikor! 🙂 Azt szoktuk javasolni, hogy kb. 6-9 hónapos korban érdemes belevágni. Persze lehet korábban is kezdeni, akár születéstől is (hiszen beszélni is beszélünk a babókhoz az első pillanattól kezdve) és később is, akár a beszéd megindulását követően is hasznos lehet (pl. segíti az asszociációt, megelőzi a dyslexia kialakulását, és a kutatások szerint a jelelő gyermekek jobban érdeklődnek a könyvek iránt is).

Mindkét esetnek vannak előnyei és hátrányai is. Ha „túl” korán kezded, akkor tudatosnak kell lenned, és motiváltnak maradnod, mert még hosszú hónapok fognak eltelni, amíg visszajelel a kisbabád, hiszen a kéz finommotorikai érését is be kell várni a folyamathoz. Ha pedig később kezded, akkor lehet, hogy nagyon hamar, akár rögtön visszajelel a babád, viszont értékes hónapokat veszíthettek, amit lefedhettetek volna ezzel a hatékony kommunikációs formával.

A beszédfejlődés nem csúszik a babajelbeszéd miatt? Ha már egyszer jelekből is megérteti magát a baba, miért lenne rajta a beszédtanulás kényszere?

Brigi: Nem, sőt. Először engedjetek meg egy gondolatot, ami a kérdés kapcsán merült fel bennem: olyan súlyos ez a kifejezés, hogy „beszédtanulás kényszere”. Manapság általánossá vált, hogy mindent számokban mérünk, így az is, hogy gyakorlatilag kényszerítenünk kell egy csomó mindenre a gyerekeinket, hogy meg is felelhessünk ezeknek a mércéknek. Teljesen normálisnak érezzük, ha „lecsesz” egy védőnő, mert 6 hónaposan még nem forog ide-oda a babánk, hogy túl gyorsan gyarapszik, vagy túl keveset nőtt, hogy csak ennyi ml tejet evett, csak 2 foga van 3 hónaposan, ha nem 150 grammot evett a répapüréből csak 60-at, és ha 3 évesen nem szobatiszta, vagy beszél olyan választékosan, mint Ady Endre, akkor már nem is ember a szegény kis palántánk. Különbözőek vagyunk, mégis állandóan kategóriákba sorolódunk, mert kell, ebbe születünk.

A beszéd megindulása nagyon összetett kognitív folyamat, de nem csupán az.

Mindig megfeledkezünk egy fontos tényezőről, talán a legfontosabbról: a baba személyiségéről. Vannak csendes, szófukar babák, akik egész nap elszöszmötölnek nyugisan bármivel, vannak, akik nem akarnak évekig semmi fontosat megosztani velünk, majd egyszerre kinyílik „Pandóra szelencéje”, és eláraszt a sok csendben magába szívott információhalmazzal (akár kerek mondatokban pár hét alatt), de vannak, akik már születésüktől kezdve mást sem csinálnának csak csacsognának. Ezt a tényezőt is vegyük figyelembe, mielőtt pánikba esnénk, hogy még nem trécsel 1 évesen a babánk. A szakemberek  egyébként 2,5 éves korig nem beszélnek beszédkésésről, és még utána is szelíd módszerekkel motiválttá tehető a gyermekünk, hogy el kezdjen beszélni (hozzáteszem, hogy a babajelbeszéd is lehet ilyen módszer). A 21.századi őrült pörgés és elektronikus környezet, ami konstans körülvesz bennünket, folyamatosan tol ezen a korhatáron, ugyanis a sok vibráló, vizuális inger nem éppen támogatja a nyelvi fejlődést.

A babajelbeszéd éppen azért fantasztikus, mert biztosít egy utat, ami minket visz a babánk világába és nem őt sürgeti abban, hogy a miénkbe simuljon. Nem neki kell elkezdeni beszélni minél hamarabb, hogy végre értsük, mit szeretne közölni, hanem a spontán jelekre építve (integetés, „vegyél fel”, „kérem”, stb.) együtt tanulunk meg egy olyan jelrendszert, amit már egészen apró koruktól kezdve tudatosan képesek használni.

A babajelbeszéd legnagyobb előnyei

Visszatérve az eredeti kérdésre 🙂 , a kutatások azt bizonyítják, hogy a babajelbeszéd, gyakorlatilag korai nyelvi fejlesztésként kezd el működni a babák esetében, és így kedvező hatással van a beszéd korai elindulására is.

Soha nem csak jelelünk, hanem a beszédünket kísérjük jelekkel, vagyis ha egy jelet használunk, akkor mindig ki is ejtjük az adott szót. A jelelés vizuális információként, kiegészítésként segítséget nyújt a beszélt nyelvvel kifejezett fogalmakról. Úgy kell elképzelni mint a ‘flashcardokat’, csak itt éppen a kezeink alkotnak ‘képeket’.

A jeleléssel a babák megszeretik magát a kommunikációt, mint aktust. Képessé válnak arra, hogy kommunikációt kezdeményezzenek, ezáltal elmondják a szüleiknek a gondolataikat, szükségleteiket, érzéseiket (!), sztorizzanak, és nemcsak passzív befogadóként hallgatják a felnőtt fecsegést nonstop. 

Hogyha a babák jeleket használnak, fel tudják hívni a figyelmünket arra, ami őket érdekli és így tudunk erről beszélni. Óhatatlanul rengeteg olyan szót, mondatot, kifejezést kezdünk el használni, ami az érdeklődésének tárgyával kapcsolatos. Például jeleli nekünk a lámpát és erről a számunkra annyira nem izgis tárgyról nekiállunk egy csomót mesélni: „Igen, az egy lámpa. Most le van kapcsolva. Szeretnéd, hogy feloltsam? Néééézd, most világít, világosat csináltunk, stb…”. Mindannyian könnyebben tanulunk olyan dolgokat, amik valóban érdekelnek minket.

A családon túl, gyermekközösségben jelent a babajelbeszéd valamilyen előnyt?

Brigi: Tapasztalataim szerint a jelelő babák kommunikatívabbak, nyitottabbak, kezdeményezőbbek, nagyobb bizalommal fordulnak a társaik és a felnőttek felé. Mivel mernek kommunikálni, bátrabban kérdeznek, kérnek. Érzékenyebben reagálnak a szociális interakciókban. Irtó cukik, amikor a ‘kérem szépen’, vagy a ‘bocsánat’ jelével próbálkoznak „hatalmas” dolgokat elérni vagy éppen elsimítani. Az én Kislányom már 2,5 éves, folyton csicsergő kisasszony, de ha szorítóba kerül és tudja, hogy valami „borzalmat” követett el, például az új cipőjében belegázolt a térdig érő sárba, akkor végtelen ártatlan arccal képes a ‘bocsánat’ (babajelbeszédben ennek jele: az egyik csukott öklünkkel a mellkasunkon köröket írunk le) jelével percekig simizni a mellkasát. 😀

A babajelbeszéd fejleszt bármit is? 

Brigi: Igen, a babajelbeszéd nagyon sok területen elősegíti a gyermek fejlődését, nemcsak a beszédfejlődés és intellektuális fejlődés terén. Növeli a gyermek önértékelését, önbizalmát, fejleszti az asszociációs készségét, a kölcsönös megértés révén erősíti a szülő-gyermek köteléket is.

Kellemes hozadéka a jelelésnek az is, hogy a babák sokkal nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak lesznek, mivel egyértelműen ki tudják fejezni szükségleteiket, találgatás helyett, konkrétan megmutatja nekünk, hogy éhes vagy szomjas, sőt azt is el tudja magyarázni nekünk, hogy pontosan mit enne: kekszet vagy banánt. Egészen korán képesek már önálló döntéseket hozni, hihetetlenül okosak a babáink.

Hogyan zajlik egy babajelbeszéd foglalkozás?

Brigi: Többféle foglalkozást, tanfolyamot  tartok (mármint a vírusnélküli, szabad életemben). A Beszélő Babakezek alaptanfolyamai mellett oktatok játszó-, és intenzív tanfolyamokat, illetve igény szerint  jelkincsbővítő órákat is adok. Mindegyikben közös, hogy sokat énekelünk, mondókázunk, mókázunk, játszunk, és azokat kísérjük jelekkel. Mindig van valamennyi elméleti oktatási rész is, ezek anyabarát adagok, a terheltebb esték után is beemelhető mennyiségű tudásanyagot jelentenek, és bónuszként mindig nagyon jó traccspartik alakulnak ki az órák végén. Az arányok a típusoknak megfelelően változnak kissé, de a visszajelzések alapján mindegyik változat szerethető és élvezetes időtöltést jelent anya és baba számára is. A bemutató óráinkra, az intenzív és a sima alaptanfolyami csoportokra a kezdő jelelő, jelelni vágyó családokat várjuk, a játszótanfolyamokat és jelkincsbővítő órákat pedig a már alapokkal rendelkező családjaink számára terveztük.

A mostani helyzetben az online órák azon túl, hogy megmutatják a jeleket, mivel adnak többet?

Brigi: Bevallom, én jelenleg csak gyakorló órákat adtam online (ennek több oka is van), tanfolyamokat a mentorom, a Beszélő Babakezek Anyukája, Zentai Kata tart. Mondhatni szinte teljesen megoldható, hogy online is hasonló élményben legyen része az Anyukáknak, mint személyesen. Dalok, mondókák és jelek ugyanúgy elsajátíthatóak, az órák visszanézhetőek, ami nagy előnye az online formának. Nyilván nem azonos a szociális érintettség, valamint sokan nem ültetik a babókat képernyő elé (én sem), ezért nem feltétlenül jelenti ugyanazt a közös programot, mint az élő változata. A módszer azonban szülőként ebben a formában is tökéletesen elsajátítható.

Melyek a legkedveltebb, általában nagy sikerű babajelnyelvi jelek, amelyekkel érdemes lehet kezdeni?

A kezdő jeleknél fontos, hogy olyat válasszunk, ami tényleg érdekes lehet a babánk számára. Ilyenek lehetnek az otthoni vagy a szomszédban lakó imádott állatok:

cica: mutató és hüvelykujjunkat végighúzzuk a láthatatlan cicabajszunkon
kutya: megcsapkodjuk a combunk oldalsó részét nyitott tenyérrel, mintha behívnánk a kutyánkat

Számukra izgalmas tárgyak:

lámpa: fejünk feletti magasságban, kissé magunk előtt ki-be nyitogatjuk a lefelé néző tenyerünket egyenes ujjakkal
telefon: hüvelyk- és kisujjunkból telefont formázunk, amit a fülünkhöz emelünk

Szükségletet kifejező jelek:

enni: mintha egy falatot tennénk a szánkba, öt ujjunk ujjbegyeit összeérintjük és a szánkhoz emeljük
inni: mintha egy poharat fognánk a tenyerünkben és a szánkhoz emelnénk
szopizni: ökölbe szorított kezünket vállmagasságban ki-be nyitogatjuk

A legtöbb jel rendkívül jól tükrözi a valóságunkat vizuálisan, könnyebben megértik a babók az őket körülvevő világot, ezért képesek játszva, könnyen elsajátítani a jeleket és alkalmazni is őket.

Bővebben olvashattok a témában a Beszélő Babakezek oldalán ide kattintva.

Hogyha bármivel kiegészítenéd, vagy nem értesz egyet, írj nekünk egy emailt ide: mamik@ittegybaba.hu