Tudatos fogyasztás és fenntarthatóság

Avagy mit meg nem tesz az ember a gyerekéért (és a környezetéért és a saját jóllétéért)

Bevallom, ennek a cikknek a megszületését nem az Itt egy baba blog inspirálta, hanem az, hogy elkezdtem Fenntarthatóságot tanulni a Pannon Egyetemen, ahol is az egyik feladatunk az volt, hogy a saját fenntarthatóságunkról írjunk egy esszét. Ezt dolgoztam át most nektek, fogadjátok szeretettet!

Hogyan kezdjek bele?

A fenntarthatóbb életvitelre való igény szerintem mindenkiben benne van, akinek van gyereke. Hiszen jelenleg a túlfogyasztásunkkal gyakorlatilag a következő generáció erőforrásait használjuk fel, és ez nem szép dolog.

Ám belevágni, és a saját életünket fenntarthatóbbá tenni, nem egy egyszerű folyamat. Rengeteg ellentmondásos információ és tanács van ezzel kapcsolatban az interneten és az emberek fejében is, de szerintem mégis ott csúsznak el az emberek, hogy egyszerre akarják megreformálni az egész életüket.

Ezért én most mindeösszesen 9 tanácsot osztok meg veletek, hogy én hogyan indultam el ezen az úton és hogyan változott meg a meglehetőségen urbánus, jó fogyasztónak kondícionált mivoltom.

Bolt – tartós fogyasztási cikkek vásárlása

1. Egy évig ne vegyél új ruhát!

A legleső – és így utólag végig gondolva elég jó – lépésem, az volt, hogy egy szilveszteri éjszakán azt a fogadalmat tettem, hogy 1 évig nem fogunk új ruhát vásárolni. Ekkor jött be a köztudatba, hogy a fast fashion mennyire nem fenntartható, az én ruhásszekrényemből meg folytak ki a ruhák. Pont ez utóbbi miatt gondoltam úgy, hogy ezt nem lesz nehéz meglépnem. Hát rosszul, mert nehéz volt. A ruha vásárolás korábban nekem kikapcsolódás, önjutalmazás volt. Az első pár hónap után el is csábultam, és összeválogattam egy szép kis online kosárra való ruhát. Ám amikor jött a fizetés, kiléptem, és nem vettem meg semmit. Így is ugyanolyan jó érzés volt összeválogatni a szép ruhákat, és még lelkiismeret furdalásom sem volt, hogy sok pénzt költöttem. Ezt a gyakorlatot még párszor megcsináltam abban az évben, ám idővel teljesen leszoktam róla, és a ruhavásárlásról is.

Ez a lépés önismereti útnak sem rossz, detektálni lehet vele, hogy kinél mennyire erős a konzumerizmus és hogy milyen folyamatokat indít el, vagy éppen mikor jutalmazzuk maguknat ilyen módon. Meg lehet próbálni élményekkel helyetessíteni a tárgyak vásárlását, összegyűjteni egy wellness hétvégére vagy elmenni sétálni és inni egy puncsot (most tél van, nyáron jöhet a fröccs vagy az almafröccs).

2. Aludj rá egyet!

A második módszer, amivel a vásárlási döntéseimet megfontoltabban tudom meghozni, hogy alszok rá egyet. Kiválasztom, hogy mire van szükségem, de nem veszem meg, hanem alszom rá egyet. Ha másnap is úgy érzem, hogy kell nekem az a valami, akkor már meg lehet venni. Így egy jó pár impulzív vásárlást meg lehet úszni.

Fürdő

A következő életterem, amit meg szerettem volna reformálni, az a fürdőszoba volt. Itt már repő rajtal indultam, hiszen az előzőekben gyakorlatilag leszoktam a felesleges vásárolgatásokról.

3. Használj szappant!

A tusfürdős flakonokat szerettem volna kiiktatni, amire egyértelműen a legjobb megoldás a szappan használata volt. Ekkor derült ki, hogy sampon szappanok is vannak, és arcmosó szappanok is. Ezeknek általában papírcsomagolásuk van és elég sokáig kitartanak. Ideális választás.

4. Szerezz be mensi bugyikat!

A következő terület, amit egyébként nem csak azért nem szerettem soha, mert sok hulladékkal jár, hanem egébként sem tartottam egy jó megoldásnak: a betétek és tamponok műfaja. Az intim kehely nekem nem vált be, ezért a This is ready menstruációs bugyiját próbáltam ki. Ajánlás alapján választottam ezt, és nem bánta meg, azóta is csak ezeket használom. Azért az első kipróbálásra érdemes egy home officeos napot vagy hétvégét választani.

Konyha

5. Egyél napi 2-szer!

A fenntarthatóságban a következő szint, amit el lehet érni azután, hogy leszokunk a vásárolgatásokról, hogy az étkezéseink számát is lecsökkentjük. Jelenleg én úgy étkezem, hogy délben és délután 6-kor eszem csak egy nap. Ez nem csak a fogyasztás csökkentése szempontjából jó, de számos más előnye is van:

• az időszakos böjt nagyon egészséges, és így minden nap van 18 óra, amikor nem eszem és tud pihenni az emésztésem,
• kevesebb ennivalót kell vásárolni, ami kevesebb bevásárlással, főzéssel, mosogatással és szükséges tervezéssel jár,
• sokkal kevesebb hulladékot termelek, így kevesebbszer kell levinni a szemetest,
• nincsenek nassolások az étkezések között, sokkal szabályozottabban lehet így élni,
• idővel egyre kevesebbet eszik az ember.

A vacsorát azért szerettem volna megtartani, mert nekünk ilyenkor eszik együtt a család. És persze van, hogy elcsúszok, mert nyaralunk, vagy jön a tél és tartalékolásra vágyik a testem, a lényeg, hogy a normál hétköznapokon nagyjából tudjam ezt tartani.

6. Tarts heti 2-3 húsmentes napot!

A másik, amivel talán még többet lehet tenni a fenntarthatóságért, az a vegán étrendre való áttárés. Mivel nekem tejallergiám van, tejet már sok éve nem eszek. E mellé már nem volt nehéz elhagyni a hús fogyasztást, főleg Bécsben, ahol minden pékségben és étteremben van vegán alternatíva.
Viszont a vegán életmódra való áttérést nem javaslom egyik napról a másikra. Az ember alapvetően mindenevő, ezért csak növényekből és gabonából nehéz teljes értékű étkezéseket készíteni, sok étrendkiegészítőt, B12 viatmint, proteint kell szedni mellé, és érdemes figyelni az ember vérképét is. Amit javaslok viszont, a heti 2-3 vegán vagy vegetáriánus nap bevezetése. Ezzel szépen lehet csökkenteni a húsfogyasztást. Illetve vannak olyan cikkek, amit könnyen ki lehet váltani növényi alapú verzióval, ilyen például a növényi tejek, vegán vaj, méz helyett agave vagy juharszirup, gyros helyett a falafel, rántott hús helyett rántott zöldségek, de az összes főzeléket lehet növényi tejjel vagy lisztes rántással készíteni. Igazán jó recepteket itt találok: https://streetkitchen.hu/category/green-kitchen/vegan/

Gyerekek

A gyerekezés pont az a téma, amire végtelen pénzt lehet elkölteni. De nem szükségszerű. Amikor terhes lettem a kisfiammal, eldöntöttem, hogy csak akkor fogok megvenni valamit, ha tényleg szükségem lesz rá. Ez utólag ugyan nem volt jó ötlet, mert sajnos minden nemű segítség híján néha nehézséget okozott még az aznapi ebédem beszerzése is, de fenntarthatóság szempontjából jó volt, hiszen csak olyan dolgaink voltak, amiket használtunk is. Az első 1 évben, mivel szoptattam és mosható pelenkát használtam (ami egyébként meglepően addiktív és itt írtunk is már róla: https://www.ittegybaba.hu/mosipelus/), szinte semmi hulladékot nem termeltünk. Ráadásul a gyerekek az elején a világgal ismerkednek, nagyon sok játékra és könyvre sem volt szükség, fotókat és mindennapi tárgyakat nézegetett Áron (például a pumpa és a csöve, azt imádta), nem volt szükség még mesevilágra.

7. Keress egy ruhatesót!

A ruháit viszont szinte havonta kinőtte, ezért itt szükségem volt egy biztos, folyamatos ruha forrásra. Így én kerestem egy „nagytesót”. Samuka pont 1 évvel idősebb Áronnal, így mindig az ő kinőtt ruháit vettem meg. Én a nagytesó anyukáját a munkahelyemről ismertem, de van egy Facebook csoport, ahol egymásra lehet így találni. Ami pedig a legcukibb az egészben, hogy Áron azokat a ruhákat sokkal jobban szereti, amiket valakitől örököl.

8. Menj el a legközelebbi Charity shopba!

A másik, amire egy kicsit később kaptunk rá, az a „charityzés” volt. Ha szeretnénk játékot vagy ruhát venni, akkor nem boltba megyünk, hanem elmegyünk a Charity shopba. Ilyenek vannak Budapesten, mi főleg a Cseriti pontokba járunk. Ezt ugyan abból a szempontból nem szeretem, hogy azért a fogyasztás benne van, viszont van egy olyan szabályunk, hogy amikor elmegyünk, nekünk is vinnünk kell 1-2 dolgot, amiket leadunk. Tehát már inkább a csere-berélésre hasonlít. Ráadásul így az adakozás is mindennapivá válik Áron számára.

Ahol nincs a környéken Cahrity shop, azoknka javaslom a Zero waste és Adok-veszek csoportokhoz való csatlakozást. Ezek akkor is hasznosak, ha éppen szabadulnátok valamitől.

Utca

9. Biciklizz!

Eredmény