Hozzátáplálás
Így etesd a kisbabád, avagy élet a tej után
Eltelt közel fél év, mióta megszületett a kisbabád. Lassacskán kialakult a rendszer a mindennapjaitokban, vége a hasfájós időszaknak, a kezdeti nehézségek kisimultak a szoptatásban vagy épp sikerült rátalálnotok a megfelelő tápszerre, erre jön egy újabb akadály, amit át kell ugranotok: a hozzátáplálás.
Számtalan szakirodalom foglalkozik a témával, így ebben a bejegyzésben összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat, hasznos linkeket, hogy minél gördülékenyebben tudjatok belevágni a babáddal.
De egyáltalán mi is a hozzátáplálás?
A hozzátáplálás során bevezetjük a baba étrendjébe a különböző ételeket. Mi sem egyszerűbb!
Mivel ezzel együtt többek között a későbbi ízlését, az ételekhez, étkezéshez való hozzáállását is meghatározod, esetleg a későbbi allergiát, elhízást, szív és érrendszeri betegségeket is elkerülheted, akkor már elég nagy falatnak tűnik ez a feladat.
Mindemellett van a dolognak egy nem is kicsi lelki aspektusa is, ugyanis a hozzátáplálással gyakorlatilag az elválasztást vagy elválasztódást is megkezditek. Emiatt én már alapból negatívan álltam a dologhoz. Végre nem fáj a szoptatás és mindkettőnknek öröm. Imádom nézni, ahogy szerelemmel, két karral öleli a cicit szopi közben, és most komolyan azt akarják, hogy hagyjam ezt némi almapürére lecserélni? Egy-egy szentimentális pillanatban azon is elmerengek, hogy ez a pici test teljes egészében belőlem van. Persze a génjei miatt teljesen copy paste az apja, de attól még belőlem lett, és azóta minden kis hurka tőlem származik. Most meg az alma és a sütőtök ezt elveszi tőlem. 🙂
Ha ez nem lenne elég, ez egy újabb olyan pont a kisbabás világban, amihez minden nő nagyon ért. A mamák, a dédik, a rokonok, a szomszédok, az ismerősök, az ismeretlenek, szóval mindenki jön majd egy ötlettel, kéretlen tanáccsal. Miert nem adsz neki mézes teát, feles tejet liszttel, háztartási kekszet, ezt sózd, azt cukrozd, miért csak most, miért már most, és egyébként is, a Pista fia már 4 hónaposan késsel villával evett meg egy egész a halat a porcelán tányérból. Amit ő terített meg az asztalra. Ilyenkor buggyan ki belőlem, hogy az én lányom anyja meg minden tanácsot pókerarccal tud hallgatni.
Egyszóval én kevésbé vártam, de attól, hogy én nem nagyon értem meg rá, a kislányom igen, így 6 hónaposan belevágtunk. Megjegyzem, ez a negatív hozzáállás volt az első hiba, amit elkövethettem.
A hozzátáplálás elkezdése – avagy mikor kell kezdeni a hozzátáplálást?
Valamikor 4-6 hónapos korban ér el a babád pszichés és testi fejlődése arra a szintre, hogy készen álljon az anyatejen vagy tápszeren kívül más táplálékra is. (Minden, ami nem folyékony ennivaló, azt solidoknak hívja a szaknyelv, ha esetleg valahol találkoznál ezzel a kifejezéssel.) A WHO ajánlása alapján a tápszeres babáknál sem kell 4 hónaposan kezdeni, hacsak orvosilag nem indokolt. Ha valamiért úgy érzed, hamarabb kellene belevágnotok, kérdezd a gyermekorvosotokat vagy a védőnőt, mert megnő a félrenyelés kockázata, és más problémákat is okozhat. Egyébként pedig ahogy eddig is, figyelj a babádra! A jelzései elárulják majd, mikor jött el az ideje a hozzátáplálásnak, de 6 hónaposan általában érdemes lehet próbálkozni. (Arról, hogy mit tud egy 6 hónapos baba, itt olvashatsz bővebben.)
A hozzátáplálás érettség jelei:
- Megszűnik a nyelvkilökő reflex, vagyis jut valamennyi babakaja a pocakba is, és nem berregi anya képébe az egészet. Márpedig az szuper jó móka! Neki… 😀
- A nyelvével hátra tudja lökni az ételt, és le tudja nyelni. Ez komoly feladat, hiszen a szopizásnál pont, hogy előre kellett dugnia a nyelvét. Emellett a babák öklendező reflexe sokkal előrébb van a nyelvükön, mint a felnőtteknek. Ez akár a nyelv közepén is lehet a hozzátáplálás kezdetén. Emögé kell önteni a kanálról a pici falatkányi pépet.
- Egyáltalán érdeklődik az étel iránt, nyitja a száját. Ez azért is fontos, mert ha nem nyitja elég nagyra, nem tudod a kanalat eléggé a szájába tenni. Anélkül meg tényleg nagyon nehéz neki nyelni, mert öklendezni fog.
- Stabilan tartja a nyakát és a fejét. Nem szükséges ülnie, de fontos, hogy félig döntött ülésben meg tudja tartani magát, és el tudja rántani a fejét, ha elege van az egészből, vagy ha épp jóllakott.
- Hason fekve ki tudja nyomni magát nyújtott karral. (Ezt sok helyen olvastam, de azon kívül, hogy így a kanalat is el tudja tolni magától, nem látom, hogy kapcsolódik ehhez.)
- Emellett az első fogacskák is az érettség jelei lehetnek.
Minden baba más, így ne légy csalódott, ha nem akar enni. Van olyan ismerősöm, akinél a 4,5 hónapos baba hatalmasra nyitott szájjal, boldogan falta az almapürét. Nálunk meg Panka 6 hónaposan annyit eszik, hogy máskor kérdés nélkül mosogatnám el azt a tányért, amin már csak ennyi maszat van.
Egy éves korukig az anyatej marad a fő táplálékuk úgy, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kaphatnak a szilárd ételek.
Szerintünk legkésőbb 6 hónapos korban érdemes megkezdeni a kóstolgatást, mert:
- Általában addigra megérnek rá. Ha még nincs nagyon kedve az ételekhez, akkor is legalább szokja a kiskanalat, a széket és az egész helyzetet, de semmiképp se erőltesd, ne nyomkodd a szájába kanalat!
- 7 hónapos korra jó, ha már bevezettétek a glutént (lásd allergének bevezetése). Márpedig ezelőtt azért már más ételt is kapnia kell.
- Egyes kutatások szerint 6 hónapos korra lecsökken a babák vastartaléka.
- Sok helyen olvasni, hogy 6 hónapos kor után nem elég a babának az anyatej, mert nem tartalmaz elég vitamint, tápanyagot. Erről megoszlanak a vélemények. Sokak szerint csak a növekedési hormon miatt gyarapszik ekkor is a baba. Nekem ez azért furán hangzik, ha a babának jó a kedve, és szépen fejlődik.
- Mivel egy éves koráig jó, ha minél több mindennel megismerkedik, így tudsz hagyni magatoknak egy kis mozgásteret. Ha 1-1 rosszabb napotok van, akkor kihagyhatjátok ezt, ill. fogzáskor egyébként is érdemes kerülni az új dolgokat. Akkor amúgy is nyűgösebb a baba, emellett nem tudhatod, hogy a foga vagy a pocakja miatt sír, bukik, vagy lesz épp kiütése.
A hozzátáplálás módjai
Hozzátáplálás az étkezés ideje szerint
Ahogy már írtam, a hozzátáplálás egyben az elválasztódás kezdetét jelenti. Aszerint, hogy ezzel milyen gyorsan szeretnél haladni, kóstolhat a babád szopi előtt, két szopi között vagy épp szopi után. Értelemszerűen ha szopi előtt próbáljátok, úgy éhes lesz a baba, így kevesebb tejet fog enni. Ha szopi után, akkor pedig tényleg csak kóstolni fog. Már ha fog egyáltalán. Mivel érdemes a kiegyensúlyozott pillanatában betámadni az új dolgokkal, így én a két szopi közötti időpontot tűztem ki célul. Más választásom nem is igazán volt, mivel a lányom, mikor éhes, olyan, mint az apukája, se lát, se hall. Esélytelen lett volna kiskanalakkal meg mindenféle új dologgal próbálkoznom. Szopi után pedig általában már a büfiztetésbe belealszik. Ha eljutunk a büfiztetésig egyáltalán, és nem nyammogja álomba magát.
Az élet azonban sokszor megtréfált (és a lányom is egy-egy be nem tervezett peluscserével). Hiába volt sziklaszilárd az elhatározásom, hogy életem értelme bizony mindig frissen fogja kapni anya főztjét, sokszor addig szöszmötöltem, hogy a végén mégis szinte rögtön kóstolás után jött a szopi. Hiába készítek elő mindent, valahogy egy időcsapdába kerülünk, és a végén már csak épp, hogy arra marad idő, hogy letöröljem a fehér bútorról a sütőtököt.
Arról, hogy melyik étkezést érdemes először kiváltani, megoszlanak a vélemények. A tízórai vagy az ebéd azért jó választás, mert akkor nem az éjszakátok megy rá a hascsikarásra.
Hozzátáplálás az ételek szerint
Ha megvan, hogy mikor fogtok új ízekkel ismerkedni, jöhet a következő kérdés: hogyan?
Számtalan ajánlás létezik. A szokásos pépes és pürésített ételeken kívül kezdhettek rögtön szilárd ételekkel is. Ez az irányzat a BLW (Baby-Led Weaning) és a BLISS (Baby-Led Introduction of SolidS).
1. Pépes és pürés
A pürés ételek etetése jelenleg a legelterjedtebb hozzátáplálási mód itthon. Aki nem jár utána, annak ez az egyetlen, ami beugrik. Ennek ugye a lényege, hogy a baba 1 fajta, általában gyümölcsöt kap pépesítve az elején. Ezt 4 napig kapja úgy, hogy az anyukája eteti kiskanállal. Majd 8 hónapos kora körül kezdik ezt elhagyni és áttérni a szilárd ételekre.
2. BLW – vagyis a falatkás, igény szerinti etetés
A BLW annyira különbözik a klasszikus, általunk megszokott hozzátáplálástól, mint az almaszósz a rántott hústól, hiszen itt a kezdetektől szilárd ételt kap a kisbaba. A pürésítés és tápszeres etetés egyébként a világháború után lett népszerű, amikor az anyukáknak nagyon korán vissza kellett menniük dolgozni, hogy felpörgessék a gazdaságot. És valóban, egy 1-2 hónapos csecsemő csak pépeket tud enni, viszont egy 6 hónapos, aki úgy megrágja az ujjadat, hogy belilul már tudja a kis ínyével (ami alatt ott lapulnak a fogacskák) önállóan péppé rágni az ételt.
Tehát itt a baba rögtön szilárd ételekkel kezd, és ugyanazt eszi, mint a család. Ez egyrészt könnyebbséget jelent, mivel nem kell majd később a darabos ételekkel, és magával a rágással megküzdeni, ill nem kell minden alkalommal a babának külön főzni (“csak” jobban átgondolni az egész család táplálkozását).
Viszont hatalmas maszattal jár, mivel a baba önállóan eszik, matat, ismerkedik az ételekkel, és egy fél év körüli baba bizony imádja dobálni a dolgokat. Megjegyzem ez akkor is sikerül nekik, ha kiskanállal eteted, és alapvetően nem szeretnéd, hogy az étellel játsszon.
A módszert úgy kell elképzelni a gyakorlatban, hogy a baba az etetőszékben ül (nem fekszik! Ha nem tud ülni, akkor az öledben tartod) és válogat az etetőtálcán vagy tányérkán felkínált, megfelelő méretűre vágott ételekből. A baba magától jön rá, hogy ezek mire valók. Annyit és abból eszik, amiből szeretne. A megfelelő méret az ujjnyi méretűre vágott falatok, hiszen ezt jól meg tudja fogni a baba.
De ez csak a jéghegy csúcsa, ha érdekel ez a hozzátáplálási mód, itt találsz hiteles és hasznos infókat:
https://www.sablonmentes.hu
http://blw.hu
3. BLISS – BLW tovább gondolva
A BLISS gyakorlatilag a BLW továbbgondolt változata. Néhány új-zélandi szakember úgy gondolta, hogy kiküszöbölik a BLW hiányosságait,, veszélyeit. Feltételezték, hogy azok a babák, akik a család ételeit eszik, nem biztos, hogy megfelelő mennyiségű vitaminhoz, tápanyaghoz, főképp vashoz jutnak. Így a BLISS a BLW-hez képest néhány plusz szabályt is előír, pl. minden étkezésnél kínál magas vastartalmú ételeket, valamilyen húst, halat, tojást, stb. Emellett bárki, aki a BLW-ről hall, rögtön a félrenyelés jut eszébe, így a BLISS a fulladásveszélyes ételeket kerüli, pl. nyers alma. Nem kell túlgondolni ezt a részét sem: meg kell kóstolni, hogy elég puha-e az étel, szét lehet-e nyomni a nyelveddel.
Bővebb információt itt találsz a módszerekről:
Judit oldalát egyébként érdemes olvasgatni. Sok érdekes és hasznos tippre bukkanhatsz.
Annak, aki legyint a fenti módszerekre, annak figyelmébe ajánlom az ESPGHAN (Európai Gyermekgasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozástudományi Társaság) ajánlását.
Ami fontos, hogy a kezdetekkor egyszerre nem szabad pépesített ételt adni, illetve szilárd ételt kínálni a babáknak, mert az megzavarja őket, hogy most akkor hogy is van ez az evés dolog. Viszont az lehetséges, hogyha például nagyon nem fogadja el a pépes ételeket egy baba, akkor egyik napról a másikra át lehet térni a BLW-re, de csiki csukizni sem szabad (tehát egyik nap pép, másik nap falatka).
Réka és Áron, ahogy mi csináltuk
Mindhárom módszerből kivettem, ami nekem jónak tűnt. Tehát Áron 6 hónapos kora körül kezdtük el a kóstolgatást, de 1-2 héttel korábban már volt, hogy engedtem, hogy megkóstolja a gyümölcsöket amiket ettem, mert ez volt minden vágya az urficskának. Amikor pedig rutinszerűen csináltuk, akkor a reggelik lettek közösek. Elkészítem magamnak a reggelimet, ami mellé pakoltam olyan ételt, amit aznap a kisbaba is evett. Tehát ha arra a napra banánt szántam a babának, akkor én is ettem banánt. Az elején még nekem nem ment, hogy egy az egyben ugyanazt együk. Az első hónapban Áron egyszerre csak 1 dolgot kóstolt, és azt is 2-3 napig, és nem is bármit, hanem a kiskanál kommandósok által javasolt 1. szintű ételeket. Engem ez így megnyugtatott 🙂 Így amikkel mi kezdtük: banán, avokádó, omlett (napraforgóolajjal), barack (szezonja volt), alma.
Az allergéneket pedig mindig hétvégére tettem, mert akkor itthon volt apuci is. 🙂Egyébként nagyon élvezte Áronka, az ölemben ült, és úgy markolászta több kevesebb sikerrel a falatkákat. A banán sokszor eltűnt a kezében, ahogy rámarkolt, a barack pedig kilőtt, ahogy kicsúszott a kis mancsából, máskor meg csak tapicskolta őket. Szóval az tény, hogy elég sok kosszal jár, de nagyon ügyesek a babák, és én szeretem, hogy önállóan eszik, hogy élvezi és még a finom motorikát is fejleszti.
+1 irányvonal:
A szoptatás kapcsán találkozhattál már W. Ungváry Renáta Szoptatós füzet kiadványával. Ebben ejt szót az igény szerinti hozzátáplálásról. Nekem az ő elképzelése volt a legszimpatikusabb, mert az lényegében az igény szerinti szoptatás folytatása a vegyes táplálással. Válaszkész tápláláson alapul (vagyis a baba igényei szerint), mégis a megszokott pépekkel kezd. Egy éves korára a baba ugyanazt eszi, mint a család, vagyis mindent bevezet az étrendbe. Erről ebben a két füzetben olvashatsz bővebben:
http://www.lll.hu/wp-content/uploads/2018/06/Szoptatos_Fuzet_uj_kiadas.pdf
http://www.lll.hu/wp-content/uploads/2018/06/Meddig_eleg_az_anyatej_fuzet-1.pdf
Az allergének bevezetése a baba étrendjébe, a hozzátáplálás menete
A korábbi magyar gyakorlat szerint a tejtermékeket csak 9-10 hónapos kortól, a tojást 10-12 hónapos korban, a mogyoróféléket 2-3 éves korban javasolták bevezetni. Néhány régebbi ajánlás a halat is egy éves korra sorolja, azonban az indonéz gyerekek azt kóstolják meg először, a német babák pedig valamilyen gabonakását. Ahány ország, annyi szokás. Ahány hozzátáplálási táblázat, annyi sorrend. Akkor hogy is van ez? Mit, mikor adj a babának, mit mi után, és mi szerint haladj?
Tulajdonképp teljesen mindegy, melyik hozzátáplálási táblázatot követed, a lényeg, hogy egy éves koráig a lehető legtöbb ízzel, étellel, allergénnel megismerkedjen.
A szervezet egy éves korig a bekerülő táplálékfehérjéket könnyebben elfogadja. Utána viszont előfordulhat, hogy bizonyos anyagokat támadásnak fog ítélni, és védekezik ellene. Azaz allergiás lesz. Ez az ún. tolerancia ablak, ami az immunrendszer érési folyamatával kapcsolatos. Mindez akkor igaz, ha a babád nem ekcémás, vagy már bizonyítottan tojásallergiás, mert akkor magas rizikójú csoportba tartozik. Ebben az esetben mindenképp konzultálj az orvosotokkal az allergének bevezetése előtt.
Erről bővebben itt olvashatsz.
A hozzátáplálás sorrendje
A számtalan neten keringő hozzátáplálási táblázat közül nekünk a Kiskanálkommandó és a Manó Menü ajánlása volt a legszimpatikusabb, de a védőnőtől is biztosan fogsz kapni. A hozzátáplálási táblázatok ajánlásait ne kőbe vésett szabályként, inkább egyfajta mankóként, sorvezetőként használd. Pláne, hogy két egyformát nem fogsz találni. (Sőt! Mindig találhatsz olyan ajánlást, ami teljesen elbizonytalanít, mert aszerint rosszul csináltátok az eddigieket.)
Ahogy Pankával kezdtük
Magyarországon általában almával kezdik a hozzátáplálást, majd burgonyával folytatják. Mi is így próbáltuk. Első nap 2 kanál főtt almalével kínáltam, másnap egy kanál főtt almapürével. Ennek eredményeképp óránként sikított fel éjszaka.
Másnap annyira a túlélésre koncentráltam a fáradtságtól, hogy nem sikerült ezt az egyszerű összefüggést észrevennem (vagy talán nem is akartam elhinni), hogy bizony már az első ételnél megakadtunk. Így 2 kanál almapürét evett a babám, és ismét óránként mentem be hozzá éjjel. Ekkor már Apuka agya kapcsolt, hogy nem kéne a fenébe hagyni az … almát? Miután lehülyéztem, a biztonság kedvéért tartottunk egy nap szünetet, mire a lányom átaludta az éjszakát. Mindenkinek a képzeletére bízom, milyen elégedett fejet vágott a férjem ezután. 😀
Ahogy kérdezgettem az ismerősöket, nem a lányom volt az egyetlen, akinek fájt a hasa az almától. Ha túl savasat választasz, akkor az lesz a baj, ha pedig túl édeset, akkor meg az. Ennek oka, hogy a tejcukorhoz szokott babapocak hirtelen nem mindig tud mit kezdeni a fruktózzal.
Így áttértünk a zöldség vonalra. A következő gyereknél tuti, hogy sütőtökkel vagy édesburgonyával kezdek. Az édes íz miatt azt is könnyen elfogadják, kevesebb bennük a fruktóz, és ha gondot okoz, az egyértelműen látszik. (Erről bővebben lentebb az Output részben olvashatsz. ) Ha ezeket elfogadta, akkor jöhet a glutén bevezetése.
A sárgarépa általában szintén az elsők között szerepel. Ebből érdemes bio verziót beszerezni, ugyanis annyira telenyomják műtrágyával a földeket, hogy a nitrát bizony gondokat okozhat. Ha nem tudsz bio répához jutni, akkor jó megoldás lehet az üveges bio bébiétel a bevezetésnél.
Nitrátot a legtöbb gyökérzöldség és leveles zöldség tartalmaz. Ezt egy enzim bontja, ami a kezdetekkor még nem mindig működik jól. A cékla tartalmazza általában a legtöbbet, ezzel érdemes várni kb 10 hónapos korig, és utána is kerülni, hogy heti 1-2 alkalomnál többször kapjon. Az is javíthat a dolgon, ha levágod az alsó és felső harmadát a zöldségnek.
Az allergének
Az allergének azok az anyagok, amelyek allergiás reakciót válthatnak ki. Ezek a leggyakoribbak: Tojás – Tejfehérje – Földimogyoró – Hal – Glutén
Az allergéneket általában nem önmagukban kell kóstoltatni a babákkal. Tulajdonképp a zöldségeken és gyümölcsökön kívül mindent kis mennyiségben valami mással keverve kell bevezetni, fokozatosan terhelni a szervezetet, vagyis növelni a mennyiséget.
(A többi allergén bevezetésével egy későbbi cikkben foglalkozunk, ebben cikkben a glutén és a földimogyoró bevezetéséről olvashatsz.)
A glutén bevezetése a baba étrendjébe
Szerencsére mára már nem tartják úri passziónak a gluténérzékenységet, ezért komolyan figyelnek rá. Korábban, mint minden allergént, minél később javasolták bevezetni a baba étrendjébe. Mára tulajdonképp ez az első a gyümölcsök és zöldségek után.
A különböző gabonafélék közül érdemes először gluténmentessel kezdeni. Ezt megteheted főtt rizzsel, amit utána leturmixolsz. Viszont minimális az a mennyiség, amennyit a kóstolásnál kell főzni a babának, így szinte biztosan fogsz felesleget is gyártani. Ezért ez nem a legjobb megoldás. Mivel só és minden fűszer nélkül kell a babának adni, így az sem megoldás, hogy a családi menüből szeded ki.
Nagyobb hipermarketekben, drogériákban lehet beszerezni olvadó gabonapelyheket. Egy doboz kb 600-700 Ft-tól kezdődik, viszont az elfogyasztott mennyiséget tekintve sokáig elég. A vásárlásnál ügyelj rá, hogy kezdésnek olyat válassz, ami csak 1-1 összetevőt tartalmaz, hiszen ha gond lesz, akkor nem fogod tudni, hogy az melyiktől volt. Nagyon kényelmes a használatuk, mert elég a gyümölcspépre morzsolni, amit azután egy picit forralni kell. Ennél a mennyiségnél ez kb. úgy néz ki, mintha jól megsóznál valamit.
(Nem a tejpépekről van szó! Ha azokat szeretnéd a babádnak adni, előtte olvasd el az összetevőit! A legtöbb hozzáadott cukrot tartalmaz. Persze ha valamiért sietned kell az ízek bevezetésével, akkor ezek biztos megoldások.)
Következőnek már valamilyen gluténtartalmú gabonát vezethettek be. Ehhez sokan a darált háztartási kekszet keverik a pürébe, de ezt gondold át, mivel cukrot tartalmaz. Cukrot pedig egy picit se adj egyelőre! A babakekszek már egy fokkal jobbak ennél. Van, aki abból reszel a gyümölcshöz, zöldséghez. A későbbiekben jó lehet arra, hogy tartalmasabbá tedd az ételeit, viszont az egyéb összetevők ebben az esetben is bezavarhatnak.
A fent említett pelyhekből én rizspelyhet, olvadó zabpelyhet és tönköly+zabpelyhet szereztem be kezdésnek.
A földimogyoró bevezetése a baba étrendjébe:
Bármilyen táplálékallergiáról is legyen szó, a feldolgozott élelmiszerek világában nem is olyan könnyű elkerülni 1-1 összetevőt. A mogyoró azonban azért alattomosabb, mert szinte minden nappaliban jelen van a háziporban, és akár a bőr sérülésein keresztül is bejut. Ha táplálékkal bevisszük, akkor azzal gyakorlatilag immunizálunk. Ennek menetét a Kiskanálkommandó füzetében találod meg részletesen leírva.
Az output, azaz a széklet változásai a hozzátáplálás során
Mielőtt a lányom megszületett, álmomban sem gondoltam volna, hogy valakinek a produktuma ennyire fontos szerepet fog játszani a hétköznapjaimban. 😀
Búcsút inthetsz a mustárszerű anyatejes kakinak, mert a hozzátáplálással a következő szintre léptek. Ne lepődj meg, ha ennek bizony tényleg szaga lesz, az állaga pedig az elfogyasztott ételtől, ill. mennyiségétől függően sűrűbb, egyre inkább gyurmaszerű. Ha kijön egyáltalán, ugyanis a leghétköznapibb ételek is megfoghatják a hasát. Ilyen pl. az alma és a burgonya. Általában. Mert nálunk a burgonya egy napra 3 adagot hozott a pelenkába. Mivel ebből csak az első volt sok, a többi kb. diónyi, így ez nem jelent még bajt.
Hasmenés a hozzátáplálás során
Az számít hasmenés nem, ha háromnál többször, vagy a megszokott napi gyakoriság kétszeresénél többször van kaki, ill. ha az állaga nyúlóssá, folyékonnyá válik. Ha emellett kimondottan bűzös, akkor inkább fertőzésre lehet gyanakodni. A babák nagyon gyorsan kiszáradnak. Minél kisebb a baba, annál gyorsabban. (Újszülöttek néhány óra alatt!) Ha az első próbálkozásoknál a bébiétel úgy ahogy van, visszaköszön, akkor a babád nem tudta még megemészteni. Ezért jó a sütőtök és az édesburgonya kezdésnek, hiszen az látszódik. Nálunk az első kóstolások mindig hígabb szék lettél jártak. Volt, hogy már az etetőszékben (pl. a répa). Ilyenkor lassítsatok a tempón! Tarts egy kis szünetet, majd 2-3 hét múlva b próbálkozzatok újra!
Gyakran okoz hígabb székletet:
- szilva
- sütőtök
- érett banán
- barack
- friss, kisebb cukkini
Székrekedéskor ezeket érdemes bevetni.
Székrekedés a hozzátáplálás során
Néha a kis pocaknak bizony idő kell, mire megtanulja emészteni az új dolgokat, és a folyékony táplálékhoz szokott emésztőrendszerben fennakadást okozhatnak. Az számít székrekedésnek, ha heti háromnál kevesebbszer kakil a baba, ill. ha bogyós, száraz a széklet, és erőlködve, akár fájdalmasan sikerül csak üríteni.
Gyakran okoznak székrekedést:
- zöld banán és általában az éretlen, zöld ételek
- burgonya
- répa
Székredéskor igyekezz több folyadékot adni a babának, ill. a szokásos egy kanálnyi olajat is megemelheted picit.
Hasmenés és székrekedés esetén is fontos, hogy ne csak a tüneteket kezeld, hanem a kiváltó okot is megtaláld, mert súlyos következményekkel járhatnak. (A fájdalom miatt pl. visszatarthatja a székletét.)
Meglepő babakakák a hozzátáplálás során
A baba székletében meglátszódik némelyik gyümölcs pl. banán közepén lévő szálakkal és a kivi magjaival ugyanolyan állapotban fogsz találkozni, ahogy az bejutott. Ahogy a kukorica is.
Van, ami megszínezi a székletet, mint pl. az áfonya – ettől lilás fekete lesz (és cefreszagú 😀), vagy a cékla – amitől bordó lehet még a vizelet is. A sok répa és sütőtök (Kubu is) narancssárga vizeletet okoz, de még a bőr is sárga lesz.
Néhány tanács, alapszabály
Később triviális lesz számodra is, de a hozzátáplálás elején jól jöhet
- Hallgass a józan eszedre, és ne görcsölj! A baba megérzi, ha feszült vagy, és akkor azért nem fog enni.
- Először a könnyen emészthető ételekkel érdemes kezdeni.
- Az ételek saját ízével ismerteted meg a babád, így (azon túl, hogy azok is allergizálhatnak) ne használj kezdetben semmilyen fűszert! Sót sem. Cukrot meg pláne! Ameddig csak lehet, ne adj neki semmilyen formában!
- A legjobb, ha párolod az ételeket, mert így marad bennük a legtöbb vitamin. (Pici vízen, a saját levében fedő alatt puhítod a zöldséget, esetleg némelyik gyümölcsöt.)
- Ha eddig nem így tettél, hámozás előtt mindig alaposan mosd meg a zöldséget, gyümölcsöt. A higiéniára egyébként is fokozottan ügyelj kisbabád eszközeivel, ételeivel kapcsolatban!
- Ha kiütéseket jelennek meg a babádon, mindenképp jelezd az orvosotoknak! Ő fogja elmondani, mi a teendő. Nálunk Fenistil cseppet javasolt.
- Az evés ne legyen feladat, ezért ha a kisbabád megevett mindent, ne dicsérd meg, hogy ügyes volt. Elég annyi, hogy egészségedre.
- Az az étel számít bevezetettnek a hozzátáplálás során, ami 3-4 napi fogyasztás után sem okoz gondot a babánál. Vagyis nem fáj a hasa, nincs kiütése, nem bukik tőle.
Pépesítés esetén ezek is fontosak:
- Ha biztosra akarsz menni, először lé formájában kínáld, utána pürében. Azt is megfőzve vagy párolva, legvégül nyersen.
- A hozzátáplálás során minden ételt 3-4 napig kóstoljon a baba. Első nap csak egy kiskanál, majd 2, harmadik nap 3-4, 4. nap már amennyi jól esik neki. Lehet, hogy enne többet is az elején, mert ízlik neki, de hidd el, bőven elég, ha egy kiskanálnyi pürétől fog fájni a hasa.
- Ha nem tetszik az új étel a babádnak, hígítsd anyatejjel (ha tápszert kapott eddig, akkor azzal), majd napról napra egyre kevesebb tejet adj hozzá. Ha így sem, akkor térjetek rá vissza néhány hét múlva. Nálunk szokás viszonylag gyorsan rámondani valamire, hogy nem szereti a baba. A franciák ezt másképp közelítik meg. Ha valamit nem fogad el, akkor először egy olyan ételbe kevernek egy picit, ami már jól bejáratott, majd az arányokat fokozatosan megcserélik. Bár szívesen elbeszélgetnék velük arról, hogy hogyan alkalmazzák ezt a módszert a fehérrépa esetében. Nem tudtam elég keveset adni az almához. Egy falat után aznapra csukva maradt a szája.
- A bébiétel gyártóknak minden eladó. Az üvegen található ajánlás tulajdonképp semmire sem jó. Az üveges bébiételek nem ördögtől valók, de minden esetben olvasd el a címkét, hogy mi szerepel az összetevők között. Néha igazán meglepő dolgokra bukkanhatsz. Sajnos több gyártónál is előfordult már termékvisszahívás. (A HIPP ételeivel kapcsolatban nem találtam ilyen hírt.)
- Ha a babád szeretne önállóan enni, próbálkozz a két kanalas etetéssel! Adj a kezébe egy kiskanalat! Hiszen az a cél, hogy később önállóan egyen. Tegyél a kanál hegyére a bébiételből, és tedd a szájába. Ezután tegyél a másik kanálra egy picit (gyakorlatilag csak összekened), és add a kezébe. Imádni fogja. Figyelj rá, hogy csak akkor kapja meg a saját kanalát, ha már lenyelte az előző falatot, mert sikerülhet jó messzire csúzlizni a bébiételt.
Az első 1000 nap meghatározó kisbabád életében. Ha odafigyelsz a környezetére, étrendjére, sokat tehetsz a későbbi civilizációs betegségek elkerüléséért. A legfontosabb azonban, hogy ne görcsölj rá! A hozzátáplálás egy csodálatos és izgalmas utazás, amiben TE vagy az idegenvezető.
Hogyha bármivel kiegészítenéd, vagy nem értesz egyet, írj nekünk egy emailt ide: mamik@ittegybaba.hu